Перун коьртийн исписка

Хаамийн испискаш
ХӀара йаззам Википеди чуьра бу — маьрша энциклопеди
Республика Перун Президент
испан. Presidente de la República del Perú
Президентан штандарт
ТӀедерзаран кеп Хьан возалла (испан. Excelentísimo Señor/Señora)
Бакъонийн хан 5 шо, сихха йухахаржа йиш йац
ГӀуллакх гучудаьлла 1823 шеран 28 февралехь (1823-02-28) шарахь
ГӀуллакх дуьххьара динарг Хосе Мариано де ла Крус де ла Рива Агуэро-и-Санчес Бокете
Мохк Перу
Сайт www.presidencia.gob.pe

Респу́блика Перу́н президе́нт (испан. Presidente de la República del Perú, официалан доцуш Перу́н президе́нт, испан. Presidente del Perú) — пачхьалкхан корта Перухь, республикин лакхара пачхьалкхан дарж. Перун конституцица президенто билгалйоккху чоьхьара а, арахьара а пачхьалкхан политика, кхин а президент тӀеман а, полицин а ницкъийн коьртабаьчча [1] ву. Пачхьалкхан коьртан дарж цӀе Перухь дуккха а хийцайелла, амма дукха хьолехь республикин Перун коьртех билламан терминца «президент» алар тӀеэцна. 1993 шеран Перун конституцица(испан.) президент хоржу массара къайлаха кхаж тасарца пхеа шарна, хьалхий-тӀаьхьий харжа йиш йоцуш. Президентан инаугураци хуьлу гуттаренна а 28 июлехь, иза къоман Ӏида а, мукъа де а ду[1].

Колонин муьрехь 1542 шеран 20 ноябрехь (1542-11-20) Испанин паччахьо Карлос I-чо шен грамотица Перун вице-паччахьалла (испан. El Virreinato del Perú) кхоьллинчу хенахь дуьйна, испанин колонин империн йукъадогӀу мехкан дакъа, урхалла деш дара вице-паччахьо, иза паччахьан векал вара вице-паччахьаллехь: цуьнан «alter ego». Цуо жоп лора кхелах, пачхьалкхан хазнин урхаллех, индахошна йукъахь католикалла а, инжил а даржорех, хӀордан талорхошах бердаш лардарех, кхин а чоьхьара кхерамзалла латторех[2]. Перун вице-паччахьалла йолуш цунна урхалла дина вице-паччахьан даржера шовзткъа сардало. Вице-паччахьаллин кхин ладаме пачхьалкхан меже йара Лимин паччахьан аудиенси (испан. Real Audiencia de Lima), йуьхьанца цуьнан апелляцин суьдан статус йара, амма колонин урхаллин системехь дукхаха дерг хилира законашкхолларан меже бахархойн векалийн дакъолгашца йолу. Аудиенсин лакхара ойдораш(испан.) (испан. Oidor decano Real Audiencia de Lima) дуккха а хилира вице-паччахьаллин ханна губернаторш (испан. Gobernador interino del Virreinato del Perú) вице-паччахь воцучу муьрашкахь. Аудиенсешна а, вице-паччахьаллашна тӀехулара лакхара инстанци, йуьсура Индийн паччахьан а, лакхара а кхеташо (испан. Real y Supremo Consejo de Indias)[3][4].

Перун кхочушдаран Ӏедалан башхалла (президентан урхаллин кеп йолу Латинан Америкин мехкашна йукъахь) йу правительствон куьйгалхочун ша долу дарж — Перун министрийн кхеташонан председатель (нийсо хир ду: Перун министрийн Кхеташонан президент, испан. Presidente del Consejo de Ministros del Perú), иза коьртехь ву Министрийн кхеташонан а, председатель а ву[5]. И дарж йукъадаьлла 1856 шеран политикин конституцица(испан.) (амма дуьххьара оцу дарже стаг ца хӀоттийра 1857 шеран 14 февралехь (1857-02-14) бен). Перун правительствош мехкан президенташа хӀиттайо дера, шайна чохь коьртан дарж а доцуш йа цхьа Министрийн кхеташонан председатель дӀа а ваьккхина керланиг хӀоттаваллалц йоцучу хенахь вакансий йолуш правительствош йара[6][7].

«Терроризман муьрера» «ГӀуллакхан республике» (1980 тӀаьхьа)[нисйе бӀаьра | нисйе]

1980 шеран харжамел тӀаьхьа Белаунде Терри Фернандо 1980 шеран 28 июлехь (1980-07-28) шарахь тоьллачул тӀаьхьа, иза йуха а мехкан президентхилира, цул тӀаьхьа таханалца Перухь Ӏедал хийцаделла коьртаниг конституцин низамехь (Ша дӀаваьлла йа импичмент йина президент мукъаваьлча цуьнан йуьззина бакъонаш дӀалора конституцис хӀоттийна даржан когаметтан асанца)[8]. Царна йукъахь бац 1992 шеран 5 апрелехь (1992-04-05) президента Фухимори Альбертос, ТӀеман ницкъаш гӀолоцуш бина автохарцам(испан.), цаьрца цуо дӀасахийцира Конгрессан ший а палата, цул тӀаьхьа кхайкхира Демократин кхолларан конгресс(испан.) (хаьржина 1992 шеран 22 ноябрехь (1992-11-22)), къоме йехкина 1993 шеран 29 декабрехь (1993-12-29) шарахь, лелаш йу хӀинца конституцица(испан.) (лела йаьлла 1994 шеран 1 январехь (1994-01-01) шарахь)[1]. 1993 шеран 9 январехь (1993-01-09) шарахь Демократин кхолларан конгрессо тӀечӀагдира Фухиморис болх болийна хилар, цул тӀаьхьа цуо кхин а шозза толам баьккхина харжамашкахь 2000 шеран 21 ноябрехь (2000-11-21) шарахь коррупцех бехке вина а волуш ведда Японе, цигара кехат даийтина дӀаваккха аьлла[9]. Кхин а конституцин низам дохийра 2020 шеран 15 ноябрехь (2020-11-15) 2020 шеран 17 ноябрехь (2020-11-17) шерашкахь. оцу хенахь Артуро Мерино де Лама Мануэлан. 16 ноябрехь парламентан керла спикер Сагасти Франсиско хаьржинчул тӀаьхь кар-кара дахаран аса меттахӀоттийра, шолгӀачу дийнахь цуьнан таро хилира президентан чӀагӀо йан[10].

Хьажа кхин а[нисйе бӀаьра | нисйе]

Билгалдахарш[нисйе бӀаьра | нисйе]

Комментареш
Хьосташ
  1. 1 2 3 Palomino Manchego, 2011.
  2. Lockhart, 1968.
  3. Dougnac, 1994.
  4. Commons de la Rosa, Áurea. La organización territorial de España y sus posesiones en América durante el siglo de las luces // La geografía de la ilustración. — México: Universidad Nacional Autónoma de México, Instituto de Geografía, 2017. — С. 41—81. — 226 с.(испан.)
  5. Background Note: Peru Архивйина 2019-05-03 — Wayback Machine, Bureau of Western Hemisphere Affairs, United States Department of State, September 30, 2010.
  6. Consejo de Ministros, t. 1, 2016.
  7. Consejo de Ministros, t. 2, 2016.
  8. Pino, t. 3, 2001.
  9. Roberto Ortiz de Zárate. Alberto Fujimori. CIDOB. Архивйина 2019 шеран 27 августехь (испан.)
  10. Francisco Sagasti Hochhausler. CIDOB. Архивйина 2020 шеран 16 декабрехь (испан.)

Литература[нисйе бӀаьра | нисйе]

  • Латинская Америка: Энциклопедический справочник. — М.: Советская Энциклопедия, 1982. — Т. 2. — С. 627—628. — 656 с. — 100 000 экз.
  • Elections in the Americas: A Data Handbook / Nohlen, Dieter. — Oxford: Oxford University Press, 2005. — Т. 2 (South America). — 618 с. — ISBN 978-0-199-28358-3.(ингалс.)
  • Aldo Panfichi, Datos de; Kruijt, Dirk. El Perú Contemporáneo. — Lima: Lexus Editores, 2000. — ISBN 9972-625-35-4.(испан.)
  • Álvarez del Real, María Eloísa. 12.000 minibiografías. — 2. — Panamá: América, S. A., 1986. — 800 с.(испан.)
  • Basadre Grohmann, Jorge. Historia de la República del Perú. — 9. — Lima: El Comercio S. A., 2005. — Т. 5. — ISBN 9972-205-76-2.(испан.)
  • Basadre Grohmann, Jorge. Historia de la República del Perú. — 9. — Lima: El Comercio S. A., 2005. — Т. 7. — ISBN 9972-205-66-5.(испан.)
  • Basadre Grohmann, Jorge. Historia de la República del Perú. — 9. — Lima: El Comercio S. A., 2005. — Т. 8. — ISBN 9972-205-70-3.(испан.)
  • Basadre Grohmann, Jorge. Historia de la República del Perú. — 9. — Lima: El Comercio S. A., 2005. — Т. 9. — ISBN 9972-205-71-1.(испан.)
  • Basadre Grohmann, Jorge. Historia de la República del Perú. — 9. — Lima: El Comercio S. A., 2005. — Т. 10. — ISBN 9972-205-72-X.(испан.)
  • Basadre Grohmann, Jorge. Historia de la República del Perú. — 9. — Lima: El Comercio S. A., 2005. — Т. 11. — ISBN 9972-205-73-8.(испан.)
  • Basadre Grohmann, Jorge. Historia de la República del Perú. — 9. — Lima: El Comercio S. A., 2005. — Т. 12. — ISBN 9972-205-74-6.(испан.)
  • Basadre Grohmann, Jorge. Historia de la República del Perú. — 9. — Lima: El Comercio S. A., 2005. — Т. 13. — ISBN 9972-205-75-4.(испан.)
  • Basadre Grohmann, Jorge. Historia de la República del Perú. — 9. — Lima: El Comercio S. A., 2005. — Т. 15. — ISBN 9972-205-77-0.(испан.)
  • Basadre Grohmann, Jorge. Historia de la República del Perú. — 9. — Lima: El Comercio S. A., 2005. — Т. 16. — ISBN 9972-205-78-9.(испан.)
  • Chirinos Soto, Enrique. Historia de la República (1930—1985). — 3. — Lima: AFA Editores Importadores S.A., 1985. — Т. 2.(испан.)
  • Comisión Nacional del Centenario del Nacimiento del expresidente Constitucional de la República General de División Manuel A. Odría. General Manuel A. Odría. Soldado y Gobernante. — 3. — Lima: Imprenta Editora Popular, 1996.(испан.)
  • Contreras Carranza, Carlos. La posguerra del Pacífico y la formación del Perú moderno (1883—1933). — Lima: El Comercio S. A., 2010. — Т. 11. — ISBN 978-612-4069-97-0.(испан.)
  • Dixon, Jeffrey; Reid Sarkees, Meredith. A Guide to Intra-state Wars: An Examination of Civil, Regional, and Intercommunal Wars, 1816—2014. — Washington, DC: CQ Press, 2015. — 816 с.(ингалс.)
  • Dougnac Rodríguez, Antonio. Manual de Historia del Derecho Indiano. — México: Universidad Nacional Autónoma de México, 1994. — ISBN 968-36-4147-4.(испан.)
  • Gallegos Naranjo, Manuel. Lecciones de historia del Ecuador. Manual de efemérides. — San Francisco de Kito: Tipografía "El Vigilante", 1900. — 168 с.(испан.)
  • Gálvez Montero, José Francisco; García Vega, Enrique Silvestre. Historia de la Presidencia del Consejo de Ministros. — 2. — Lima: Peruana de Servicios Editoriales S.A., 2016. — Т. 1 (1820—1956). — ISBN 978-87-93429-87-1.(испан.)
  • Gálvez Montero, José Francisco; García Vega, Enrique Silvestre. Historia de la Presidencia del Consejo de Ministros. — 2. — Lima: Peruana de Servicios Editoriales S.A., 2016. — Т. 2 (1956—2016). — ISBN 978-87-93429-88-8.(испан.)
  • Kieffer Guzmán, Fernando. Ingavi: batalla triunfal por la soberanía boliviana. — Lima: EDVIL, 1991. — 498 с.
  • Lievano Aguirre, Indalecio. Bolivar. — Caracas: Academia Nacional de la Historia, 1988. — 576 с. — ISBN 980-300-035-X.(испан.)
  • Lockhart, James. Spanish Peru, 1532—1560. — Madison: University of Wisconsin Press, 1968.(ингалс.)
  • López Martínez, Héctor. La República Contemporánea (1933—2010). — 3. — Lima: Empresa Editora El Comercio S.A., 2010. — ISBN 978-612-4069-98-7.(испан.)
  • Orrego, Juan Luis. La República Oligárquica (1850—1950). Incluida en la Historia del Perú. — 3. — Lima: Lexus Editores, 2000. — ISBN 9972-625-35-4.(испан.)
  • Palomino Manchego, José F. 4: La Revolución // Problemas escogidos de la Constitución Peruana de 1993. — Lima: Investigaciones Jurídicas de la UNAM, 2011. — ISBN 970-32-1100-3.(испан.)
  • Riva Agüero y Osma, José de la. Paisajes Peruanos. — Lima: El Comercio. Biblioteca Peruanos Imprescindibles, 2005. — Т. 11. — ISBN 9972-205-91-6.(испан.)
  • Rivera Serna, Raúl. Historia del Perú. República 1822—1968. — 2. — Lima: Editorial Jurídica, 1975.(испан.)
  • Santa Cruz Schuhkrafft, Andrés de. Cuadros Sinópticos de los Gobernantes de la República de Bolivia 1825 a 1956 y de la del Perú 1820 a 1956. — La Paz: Fundación Universitaria Simón I. Patiño, 1956.(испан.)
  • Sherwell, Guillermo Antonio. Antonio José de Sucre (Gran Mariscal de Ayacucho): Hero and Martyr of American Independence. — Washington, DC: Byron S. Adams, 1924. — 229 с.(ингалс.)
  • Sobrevilla Perea, Natalia. The Caudillo of the Andes: Andres de Santa Cruz. — Cambridge: Cambridge University Press, 2011. — 256 с. — ISBN 9781139142359.(ингалс.)
  • Tauro del Pino, Alberto. Enciclopedia Ilustrada del Perú. — 3. — Lima: PEISA, 2001. — Т. 1. — ISBN 9972-40-150-2.(испан.)
  • Tauro del Pino, Alberto. Enciclopedia Ilustrada del Perú. — 3. — Lima: PEISA, 2001. — Т. 2. — ISBN 9972-40-151-0.(испан.)
  • Tauro del Pino, Alberto. Enciclopedia Ilustrada del Perú. — 3. — Lima: PEISA, 2001. — Т. 3. — ISBN 9972-40-152-5.(испан.)
  • Tauro del Pino, Alberto. Enciclopedia Ilustrada del Perú. — 3. — Lima: PEISA, 2001. — Т. 4. — ISBN 9972-40-153-3.(испан.)
  • Tauro del Pino, Alberto. Enciclopedia Ilustrada del Perú. — 3. — Lima: PEISA, 2001. — Т. 5. — ISBN 9972-40-154-1.(испан.)
  • Tauro del Pino, Alberto. Enciclopedia Ilustrada del Perú. — 3. — Lima: PEISA, 2001. — Т. 6. — ISBN 9972-40-155-3.(испан.)
  • Tauro del Pino, Alberto. Enciclopedia Ilustrada del Perú. — 3. — Lima: PEISA, 2001. — Т. 7. — ISBN 9972-40-156-1.(испан.)
  • Tauro del Pino, Alberto. Enciclopedia Ilustrada del Perú. — 3. — Lima: PEISA, 2001. — Т. 8. — ISBN 9972-40-157-X.(испан.)
  • Tauro del Pino, Alberto. Enciclopedia Ilustrada del Perú. — 3. — Lima: PEISA, 2001. — Т. 9. — ISBN 9972-40-158-8.(испан.)
  • Tauro del Pino, Alberto. Enciclopedia Ilustrada del Perú. — 3. — Lima: PEISA, 2001. — Т. 10. — ISBN 9972-40-159-6.(испан.)
  • Tauro del Pino, Alberto. Enciclopedia Ilustrada del Perú. — 3. — Lima: PEISA, 2001. — Т. 11. — ISBN 9972-40-160-9.(испан.)
  • Tauro del Pino, Alberto. Enciclopedia Ilustrada del Perú. — 3. — Lima: PEISA, 2001. — Т. 12. — ISBN 9972-40-161-7.(испан.)
  • Tauro del Pino, Alberto. Enciclopedia Ilustrada del Perú. — 3. — Lima: PEISA, 2001. — Т. 13. — ISBN 9972-40-162-5.(испан.)
  • Tauro del Pino, Alberto. Enciclopedia Ilustrada del Perú. — 3. — Lima: PEISA, 2001. — Т. 14. — ISBN 9972-40-163-3.(испан.)
  • Tauro del Pino, Alberto. Enciclopedia Ilustrada del Perú. — 3. — Lima: PEISA, 2001. — Т. 15. — ISBN 9972-40-164-1.(испан.)
  • Tauro del Pino, Alberto. Enciclopedia Ilustrada del Perú. — 3. — Lima: PEISA, 2001. — Т. 16. — ISBN 9972-40-165-0.(испан.)
  • Tauro del Pino, Alberto. Enciclopedia Ilustrada del Perú. — 3. — Lima: PEISA, 2001. — Т. 17. — ISBN 9972-40-166-9.(испан.)
  • Tizón y Bueno, Ricardo. Apuntes para la historia el parlamento peruano. — Santiago de Chile: Imprenta de la H. Camarade Diputados, 1903. — 90 с.(испан.)
  • Vargas Ugarte, Rubén. Historia General del Perú. — 3. — Lima: Carlos Milla Batres, 1981. — Т. 6. — ISBN 84-499-4818-5.(испан.)
  • Vargas Ugarte, Rubén. Historia General del Perú. — 1. — Lima: Carlos Milla Batres, 1971. — Т. 8.(испан.)
  • Vargas Ugarte, Rubén. Historia General del Perú. — 1. — Lima: Carlos Milla Batres, 1971. — Т. 9.(испан.)

Хьажоргаш[нисйе бӀаьра | нисйе]